Templomkert

2008 november elején bezár a Templomkert. Nem téliesítik. A törzsasztal üres marad a hideg hónapokra. Az okokat lehet citálni, de minek. Nincs. Mint, ahogy ez a blog sem egyébként. Úgy indult, hogy együtt, valamit. Vagyis a Frittmann Baráti Kör azon kívül, vagyis azok után, hogy létre hívta önmagát... valami többet. Aztán volt, hogy igen; beszélgetések, vélemények ütköztetése, s mindezt körbeölelte az ezerjó, kék frankos rozé, Irsai.
Aztán mégiscsak a kábaság. Mindenki magában, szerintem erről ennyit. Viszont épp így a blog is. Úgy volt, hogy van egy jelszó, belépünk, csináljuk, aztán... néha.
Ez a néha az, amitől a magyar az ami. Egyedül, szét, önmagát sem, a másikat még inkább...
Viszont a bor. A bor nem hittem volna, hogy igazságot oszt. Tényleg azt gondoltam, hogy egy szép, romantikus maszlag. Aztán megláttam önmagam, részegen, ahogy nem is én vagyok, vagyis éppen hogy. Sajnos nem érezzük a határt. Sem a másik irányában, sem önmagunk felé. Folyunk, nem hordóból, inkább a fröccs kicsusszant, buboréktól hajszolt, kopott terítőre csöppent nedvesség.
Azt hisszük nyomot hagyunk, de így csak... még egyszer: kopott terítőn, savanyú cseppek.

Most éppen Bálinttal rendelünk Ildikótól. Egy Dobó-fröccsöt azt hiszem.

Olasz borveszély

Az olcsó olasz bor kiüti a hazait

Szeged - Képtelenek versenyezni a magyar bortermelők a literenként száz forintért behozott olasz borokkal, melyeket gyakran kevernek a hazai nedűvel. A megyei bortermelők és szőlőtermesztők számára mindez katasztrofális helyzetet teremthet. A szőlő felvásárlási árának zuhanása miatt a gazdák kivághatják veszteséget termelő ültetvényeiket.

Alaposan átrendezte a magyar borpiacot az a tavaszi hír, miszerint Olaszországban rekord szőlőtermés várható. Az öntözött, hektáronként 30-40 tonnát is termő ültetvényekről származó borokra a nagyon gyönge beltartalmi érték jellemző, így nem lehet azon csodálkozni, hogy hazánkba literenként száz forintért exportáltak, az itáliai nyilvántartások szerint 400 ezer hektoliternyit. A magyar statisztikákban viszont csak 217 ezer hektónyi szerepel, ezért az agrártárca, valamint a vám- és pénzügyőrség vizsgálatba kezdett, hová lett a teljes legális magyar importnak megfelelő különbözet. A bortermelők azt gyanítják – fogalmazta meg Jásdi István, a Független Magyar Bortermelők Szövetségének elnöke –, hogy az olcsó olasz nedűt a magyar feldolgozók a hazai borral keverve hozzák forgalomba. Ezért önti el a boltok polcait a palackonként 4-500 forintos nedű.

A Csongrád megyében élő termelők is megérzik mindezt. Nagy Sándor, a vásárhelyi Róna Kft. szőlészeti és borászati ágazatának vezetője azt mondta, érezhetően csökkent a háromféle fehér- és háromféle vörösboráról is ismert cég forgalma. Hozzátette: azt még nem tudják, hogy ez csak a filléres olasz importnak tudható-e be, vagy hozzájárult a nyári nagy meleg is, amikor az emberek inkább sört isznak. Somodi István, az ásotthalmi Somodi borászat tulajdonosa tíz százalékra becsülte a visszaesést, tapasztalva az olcsó borok térhódítását.

Palackozva. Már készítik az újbor helyét a Sóshalmi Bor Kft.-nél. Fotó: Tésik Attila

Árnyaltabban látja a helyzetet Bodor István, a bokrosi Rubin Borház vezetője, aki szerint a bordömping többféleképpen is árt a magyar ágazatnak: – Harminc-negyven százalékkal csökkentette a szőlő hazai felvásárlási árait, amikor kiderült, rekord szőlőtermés várható Olaszországban. A bor ára ettől 20-30 százalékkal esett – mondta. – Amúgy is romlik a magyar bor helyzete az Unióban, ráadásul eddig sem tudtuk kellően érvényesíteni érdekeinket. Nem véletlen, hiszen a tagországokban évente 150-160 millió hektónyit állítanak elő, míg Magyarországon csak 2-3 milliót. Azaz nem annyira jók érdekérvényesítési pozíciónk – fejtette ki Bodor István. Hozzátette: A műanyag palackokban forgalomba hozott, olcsó borok előállítási helyeként sokszor nem egy ország neve szerepel, hanem az olvasható, hogy az az európai uniós országokból származó borok keverékét tartalmazza. A Rubin Borház vezetője úgy véli, ha nem változnak a jogszabályok, és nem szigorodik a minőség-ellenőrzés, akkor a magyar piac 70-80 százalékát hamarosan az olcsó, 9,5 százalék alkoholtartalmú borok uralják. Ez pedig nemcsak a magyar borászatnak, de a szőlőtermelőknek is katasztrófa. Az utóbbiak a veszteségek miatt kivágják ültetvényeiket, ami hat a bortermelőkre, és így akár meg is feleződhet a hazai termék aránya.

Szigorítás, csődök

Az agrártárca, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megállapodása szerint szigorítják a jövedéki ellenőrzést – jelentette be a napokban Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Az ágazat válságos helyzetét jól mutatja, hogy felszámolás alatt áll a 2002-ben még Az év pincészete díjat elnyert, nagyrédei Szőlőskert Zrt., illetve megroggyant, és egy szem szőlőt sem vásárolt fel az idén a nevét Integrált Borgazdasági Zrt.-re változtató Egervin.

A műanyag palackokba külföldivel kevert magyar bor is kerülhet. Fotó: Tésik Attila

Gráf: Van valami stikli velük

– Nehéz ügy az importkorlátozás, mert akkor ugyanannyival kevesebb minőségi magyar bort tudnánk exportálni – nyilatkozta lapunknak pénteken Mórahalmon Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hozzátéve: „Magyarországon már megfékeztük a borhamisítókat, az olcsó olasz borokkal is így teszünk, amennyiben nem felelnek meg a minőségi előírásoknak. Folyamatosan vizsgáljuk ezeket a termékeket, mert úgy érezzük, van valami stikli velük".

Korom András írása a Délmagyarországból