Alvás

Aludtam.
Egy évig. Kicsit felelőtlen dolog ez tőlem, hiszen kötelességünk törődni azzal, amit létrehozunk, legyen az egy cserépbe ültetett virág, egy fénykép (amiről néha-néha letöröljők a port, visszatérünk hozzá emlékezni), vagy a gyermek akár, akit egy percre sem szabad elfelejteni.
Nos, igen, én az elmúlt évben ennek az utóbb megfogalmazott nemes feladatnak tettem eleget. Bálint fiamat neveltem, és a nyáron született Aisa kislányomat, s értük, mindenekiért dolgoztam, dolgozok most is jócskán túlfűtött hévvel.
És így a Frittmannra "csak" a pohárba maradt időm. Most azonban szétnézek kicsit az újságunk, és a megye néhány lapjának hasábjain, vajon milyen művek születtek a déli régiónk bortermelésével kapcsolatban.