Pusztamérges központi szerepe
Beolvadás és átalakulás a hegyközségek életében
Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás miatt az ország hegyközségi rendszerében február 15-ig komoly átalakulások várhatóak. A közigazgatás hatékonyságának növelése miatt az ország 315 hegyközségéből 124 alakul.
A Csongrádi borvidéken az eddigi 10 helyett 3 központ irányítja majd a szőlészet, borászat ágazatának képviselőit. Az egyik új hegyközségi központ Pusztamérges. Lapunknak Géczi Lajos, a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke – aki Pusztamérgesen vezeti pincészetét – beszélt az átalakulás folyamatáról, és annak várható előnyeiről.
Hatékonyabb működés
„A kormány módosította a hegyközségekre vonatkozó 1994. évi 102-es törvényt” – nyilatkozta a hegyközségi tanács elnöke. „A törvénymódosítás december 25-én lépett hatályba, és hatvan napot ad a hegyközségeknek, hogy teljesítsék az előírások szerinti átalakulásokat. A törvény ugyanis kimondja, hogy csak az a terület lehet önálló hegyközség, melynek szőlőtermő területe minimum 500 hektár. Ennél kisebb területtel rendelkező vidék a továbbiakban nem alkothat önálló hegyközséget.” Géczi hozzátette, hogy eddig 10 hegyközség alkotta a Csongrádi borvidéket. Csongrád önmagában tudja teljesíteni az előírást, míg a többi, kisebb hegyközség a beolvadás jogi formáját választotta. Így a maradék 9 hegyközségből Csongrádon kívül még kettő alakul, Pusztamérges és Mórahalom központtal.
Az új hegyközségi törvény miatt jelentősen átalakul a közigazgatási rendszer, ami több helyi borász szerint is átláthatóbbá teszi majd a közigazgatást. Géczi Lajos úgy véli, hogy könnyebben lehet majd kezelni a támogatásokat is, és minden bizonnyal hatékonyabban pályázhatnak majd a hegyközségek állami és uniós támogatásokra is. Február 15-től minden közigazgatási terület főállású adminisztrátort alkalmaz majd.
Olaszrizling és rajnai
Farkas István, pusztamérgesi borász épp most újította fel pincéjét pályázati forrásból. Őt az átalakulásokkal kapcsolatban arról kérdeztük, hogy vajon a pusztamérgesi bor előtt szélesebb piac nyílhat-e a jövőben? „Pusztamérgesen igazi hungarikumok teremnek. És talán épp erre lehetne építeni e terület jövőjét is. A mi pincészetünkben is komoly hagyománya van a magyar szőlőfajtákból készítet boroknak. Foglalkozunk kövidinkával, amit sokáig lenéztek, pedig egy igazi, könnyű, lágy bor nyerhető ebből a szőlőből. Az olaszrizling a pusztamérgesi vidék legjellemzőbb fajtája. Merem állítani, hogy az olaszrizling bármikor megállja a helyét akár a francia fajtákkal szemben is. Mint ahogy a legtöbb borász a környéken, mi is termelünk rajnai rizlinget, ami bár nem hagyományos magyar fajta, de szorosan kötődik pusztamérges területéhez. Itt volt ugyanis az első hatvan, hetven hektáros törzsültetvény, és szinte az egész országba erről a földterületről vitték el szaporításra a metszett vesszőket; innen került a szőlőiskolákba a rajnai. Úgyhogy aki bárhol Magyarországon rajnait kóstol a pusztamérgesi földből is kap egy cseppet” – mondta mosolyogva a borász.
Itt délen egyébként kockázatosabb a szőlőtermesztés, mint bármelyik hegyvidéken. A sík területen fokozottabb a fagyveszély. A hegyvidéki lankákról, is mindig a sík terület, a völgy felé húzódik a fagy. Nemrég, 2005-ben volt a mínusz 25 fokos tél. Több szőlészetben is teljesen újra kellett nevelni a vesszőket. Így 2007-ben Farkasék pincéjében is csak 25 százalékos termésből készülhetett bor.
Olcsó import a polcokon
A pusztamérgesi borászok véleménye szerint hiába alakulnak nagyobb hegyközségek, a pincészeteknek így is korlátozottak maradnak a piaci lehetőségeik. Sajnos a fogyasztói attitűd változása az emberek többségét a multinacionális áruházakba szoktatta. És az olyan kisebb hegyközségek, mint a puszamérgesi, nem tudja ellátni az áruházakat, hiszen oda csak akkor kerülhet be bármilyen termék is, ha a cég országos hálózatának is szállítanak. Ezeken a hegyközségeken azonban nem jellemzőek a „mamutpincék”. A Farkas testvérek pincészete az egyik legnevesebb e területen, de a 18 hektár termőterület nem ad annyi bort, hogy országosan terítsék. „Mi főleg az éttermekbe tudunk bekerülni, és a kisebb borszaküzletekbe. A Csongrádi borvidék legtöbb borásza így van ezzel. Vannak persze nagyobb borászatok, akiknek a termékét még a fővárosban is meg lehet vásárolni, de a többi borvidékhez képest még mindig nagyon le vagyunk maradva” – mondta Frakas István.
A borász szerint Franciaország, Olaszország és Spanyolország alig várta, hogy hazánk is csatlakozzon az EU-hoz, hiszen ide be tudták hozni az olcsó de az országuk neve miatt figyelemfelkeltő boraikat, és elárasztották velük az áruházak polcait. Érthetetlen, hogy bárki is megvesz kilenc és fél fokos alkoholtartalmú tejesdobozos bort. Egy érett borfogyasztói kultúrában a magyar borral szemben ezek a gyenge minőségű importok versenyképtelenek lennének. „Merem állítani, hogy az alföldön is készül szinte mindegyik fajtából olyan bor, ami lesöpri a chilei, olasz olcsó palackjait. Egy jó évjáratú pusztamérgesi olaszrizlinget, cserszegi fűszerest, vagy a rajnait bármikor oda merném állítani egy külföldi chardonnay mellé” – véli Farkas István.
DéCsé
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése